TikTok perma-ban: miért akarhatja kitiltani az USA a TikTok-ot?

A kínai ByteDance vállalat által létrehozott TikTok közösségi média platform komoly szembeszélbe került az elmúlt években, ez a folyamat azonban most látszik kicsúcsosodni az USA által tervezett teljes kitiltás által. A mai állapot közvetlen előzményének tekinthető az applikáció letiltása az Európai Unió szerveinél és az USA szövetségi államapparátusában dolgozók hivatali eszközeiről.

Mi a gond a TikTok-al?

A TikTok-al kapcsolatos aggályok legalább kétszinten kezelhetők. Az első szintű probléma az adatok kezelésével van összefüggésben és e tekintetben nincs nagy eltérés a versenytársakhoz képest. Általában elmondható ezeknek a szolgáltatóknak az adatalapú működésével kapcsolatban, hogy túlzott mennyiségű adatot gyűjtenek mind az appon belül és azon kívül is.

Az adatgyűjtés mellett a felhasználás módja is kérdéses. A szolgáltatók (jellegükből adódóan) technológiailag fejlett, innovatív eszközökkel rendelkeznek, ezeket pedig előszeretettel alkalmazzák a platformok használata során gyűjtött adatokon (pl. Mesterséges Intelligencia, amiről részletesebben olvasható itt). Ezáltal egy olyan adatkezelési környezetet hoznak létre, amit külső szemlélők egyáltalán nem, és a belső szakértők is csak jó esetben képesek megfelelően értelmezni. Ez alapvetően egy átláthatatlan, a személyiségi jogokat és egyéb alapvető emberi jogokat potenciálisan sértő piaci működéshez vezet, amit a legtöbb platformszolgáltató esetén a bevételek és a pénzügyi eredményesség növelése motivál (ezt döntően hirdetési felületek és adatbázisok értékesítésével érik el).

Utóbbi kijelentésben rejlik a TikTok aggályok második szintje. Ezek szerint ugyanis közvetlen hatással lehet a platform működésére a kínai kormányzat. Amennyiben ez a hatásgyakorlás valós, felmerülhet, hogy a TikTok tartalmak válogatása és ajánlása (ami minden nagy platform esetében egy algoritmus által vezérelt folyamat) az üzleti érdekek mellett (talán előtt) kínai nemzeti/politikai érdekeket is érvényesíteni törekszik. Ez az elképzelés talán a mai erősen keleti-nyugati irányokban polarizálódó világban belátható, hogy miért aggaszt néhány embert. Felmerültek hasonló problémák egyébként az amerikai közösségi média platformok vonatkozásában is, amelyek szerint az amerikai titkosszolgálatok „rendszerszinten” hozzáférhetnek például a Facebook által tárolt adatokhoz (ez volt, ami jelentős részben indokolta a Schrems ügyeket, az érdemi jogorvoslati lehetőségek hiánya mellett). De akkor mégis ez miért kellemetlenebb? Egyrészt lehetséges, hogy az amerikai cégeknél ez a behatás utólag és egyedi esetekben történik, míg a TikTok esetében ez alapértelmezett és előzetes (egészen erős beavatkozások jellemzik, gondoljunk csak a „Nagy Tűzfalra” és „Aranypajzs” projektre). Másrészt viszont biztos, hogy a politikai berendezkedés és törekvési irányok is hatással vannak erre, az említett keleti-nyugati törésvonal miatt. Egyszerűen megfogalmazva: nagyon eltérő kulturális identitásból eredő és ellenkező előjelű érdekek motiválják a feleket, míg az USA a jelenlegi helyzet (status quo) fenntartására törekszik, addig Kína ezt a helyzetet meg akarja változtatni.

Jelenleg tehát a saját belátásunkra van bízva, hogy melyik felet támogatjuk (illetve vagyunk hajlandóak eltűrni). A TikTok adatvédelmi szempontból hasonlóan jogellenes működést mutat, mint a többi nagyplatform (a TikTok 12.7 millió £ bírságot kapott gyermekek adatainak nem megfelelő kezeléséért, míg összesen 210 millió € osztottak ki a Google és Facebook között sütik nem megfelelő alkalmazásáért), azonban a jogsértő magatartás célja látszólag több politikai motivációt tartalmaz, mint ezt a versenytársaknál megszokhattuk (tekintve, hogy a helyzet megváltoztatása nagyobb erőfeszítést igényel, mint a fenntartása).

Zárásképpen – a saját helyzetünkre is tekintettel – mire lehet számítani? Az USA tekintetében a folyamat egyelőre javaslati szinten van, így még nem érdemes azt véglegesként kezelni. A jogvédelem mellett (helyett) látható, hogy jelentős szerepe van az államérdeknek (nemzetbiztonság) és a külpolitikai manővereknek. Egyelőre adatvédelmi szempontból az látható, hogy Európa – így Magyarország – esetében nem feltétlenül lesz szükség egyes platformok általános kitiltására. Az EU digitális jogalkotási hulláma számottevő hatással lesz minden platform működésére. Fontos ugyanis, hogy az Uniónak az európai érdekeket és az uniós állampolgárok szabadságait és jogait egyszerre kell védeni a – vélt vagy valós –amerikai és kínai törekvésekkel szemben egyaránt. Ehhez jelent hatásos eszközt a GDPR, valamint a most/közeljövőben hatályba lépő számos uniós jogi aktus (DSA, DMA, MI rendelet, eIDAS 2.0, ePrivacy rendelet), amiknek a hatásai még csak részben érezhetők, azonban a jogpolitikai célok szerint ezeknek a kártékony folyamatoknak az enyhítését fogják elérni.